A The New York Post június 20-i jelentése szerint kínai vállalatok több amerikai államban is mezőgazdasági földterületeket vásároltak, amelyek közvetlen közelében stratégiai fontosságú katonai létesítmények találhatók. Az ügy komoly aggodalmakat váltott ki az amerikai biztonsági intézményeken belül, mivel fennáll a gyanú, hogy ezek a földvásárlások kémkedési célokat szolgálhatnak.
Az Európai Parlament tagjai azonnali bírságok kiszabását sürgetik az Európai Bizottságtól, válaszul a magyar kormány olyan intézkedéseire, amelyek véleményük szerint sértik az uniós jogot és a külföldi vállalatok kiszorítását célozzák. Érvelésük szerint ugyanis a kormány aláássa a tisztességes versenyt és az egységes piac alapelveit - szemlézte a RTL a német Spiegel cikkét.
Az Oroszországban működő nyugati vállalatok pénzügyi kényszerzubbonyba kerültek, mivel a Kreml továbbra is blokkolja, hogy hozzáférjenek több milliárd dollárnyi nyereségükhöz. A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) által összeállított adatok szerint a tengerentúli vállalatok által 2022-re bejelentett 20 milliárd dolláros oroszországi profitból mintegy 18 milliárd dollárnyit bukhatnak el - számolt be a Financial Times.
Hamarosan Ukrajnába érkeznek néhányan a világ legerősebb hadiipari cégei közül – idézi az Ukrinform Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert.
Az Oroszországból távozni szándékozó külföldi vállalatok új kihívásokkal néznek szembe, mivel az ország pénzügyminisztériuma további követelményeket támaszt a vállalatok távozásával szemben. Az új szabályok, amelyek többek között a részvények visszavásárlására vonatkozó opciók kétéves korlátozását tartalmazzák, egyre nehezebbé teszik a nyugati cégek számára, hogy kivonuljanak Oroszországból az ukrajnai inváziót követően.
Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb cégei sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból. A nagy fogadkozások ellenére egy jelentésből kiderül, hogy néhány ottmaradt cég komoly nyereséget termelt az elmúlt egy évben, amit próbáltak titokban tartani. A B4Ukraine és a Kijevi Közgazdasági Iskola által kiadott "Az üzlet a maradásban" című elemzése átfogó képet nyújt arról, hogy a kivonulást elodázó cégek mintegy 3,5 milliárd dollárnyi nyereségadót fizettek be az orosz költségvetésnek, mindezzel finanszírozva az ukrajnai háborút. Ráadásul a közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a tényleges nyereséget, valamint nem tartalmazzák az alkalmazottak bérét vagy a hozzáadottérték-adót (áfa) terhelő adókat, amelyek további bevételt jelentenek Moszkvának.
Az Allianz tárgyalásokat folytat kínai bankokkal egy többségi tulajdonú vagyonkezelő létrehozásáról a világ második legnagyobb gazdaságában - közölte két, az ügyet közvetlenül ismerő személy a Reuters tudósítása szerint.
Nemcsak politikusok, hanem szakértők és elemzők körében is folyamatosan vissza-visszatérő toposz, miszerint a magyar gazdaság egyik fő problémája az, hogy "összeszerelő üzemmé" vált. Azaz, Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák Magyarországra, és nem a termelési lánc magasabb hozzáadott értéket előállító (jellemzően a termelést megelőző és az azt követő) fázisait. Ez az állítás azt sugallja, hogy a magyar gazdaság európai összehasonlításban alacsony termelékenységének és hozzáadottérték-termelési képességének a javulását az „összeszerelő üzemi” jelleg korlátozza.
Korábban bombázástól kellett tartani.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
